Balogh Edgár felidézi a múltat, amikor a nemzeti ellentétek idején mindig voltak, akik felemelték a hangjukat /volt Mocsáry Lajos, volt Jászi Oszkár, Nicoale Iorga meghirdette a dunai összefogást/, majd megfogalmazza az igényt: Új román értelmiség jelentkezését várjuk. "A román olvasótábornak saját nemzeti forrásaiból kell megismernie a nemzeti tisztogatások szörnyű örökségét, a romantikus történelemhamisításokat és a maga önkormányzatára törekvő magyar nemzetrész közösségi igényeit az Európába illeszkedő Románia határai között." Az RMDSZ "a maga ökumenikus erkölcsi világképével néptestvéri barátkozásra készen áll". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
1995. augusztus 2.
A magyar kormány a költségvetés 0,7 ezrelékével támogatja a határon túli magyarságot, fejtette ki Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, majd részletezte: az Illyés Alapítvány 300 millió forintot, az Új Kézfogás Közalapítvány 200 milliót kap, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál levő összegekből a határon túli könyvkiadás támogatása 51,6 millió, a szomszédos országok diákjainak segítése 167 millió, a pedagógusok továbbképzése 75,4 millió, a kulturális támogatás 8,3 millió forint, az egészségügyi támogatás /a Népjóléti Minisztérium kezelésében/: Mocsáry Lajos Alapítvány 25 millió, a külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány 110 millió forint, végül a Magyarok Világszövetségének költségvetése 180 millió, a Határon Túli Magyarok Hivataláé pedig 175 millió forint. Az interjút készítő Tardos János kifogásolta, hogy a Magyarok Világszövetségében /MVSZ/ egyetlen politikai párt, az MDF és egyetlen irányzat, a konzervatív jobboldal képviselteti magát. Ebben "van igazság", felelte Tabajdi Csaba. Tardos azt is kifogásolta, hogy a Duna Televízióban sokszor látható Csoóri Sándor. A Duna Televízió létrehozásában Csoóri elvitathatatlan érdemeket szerzett, válaszolta Tabajdi. Timkó Iván távozásával az "egészséges tendenciák felülkerekedhetnek" az MVSZ-en belül -tette hozzá. /Magyar Hírlap, aug. 2./
1995. augusztus 2.
A magyar kormány a költségvetés 0,7 ezrelékével támogatja a határon túli magyarságot, fejtette ki Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, majd részletezte: az Illyés Alapítvány 300 millió forintot, az Új Kézfogás Közalapítvány 200 milliót kap, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál levő összegekből a határon túli könyvkiadás támogatása 51,6 millió, a szomszédos országok diákjainak segítése 167 millió, a pedagógusok továbbképzése 75,4 millió, a kulturális támogatás 8,3 millió forint, az egészségügyi támogatás /a Népjóléti Minisztérium kezelésében/: Mocsáry Lajos Alapítvány 25 millió, a külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány 110 millió forint, végül a Magyarok Világszövetségének költségvetése 180 millió, a Határon Túli Magyarok Hivataláé pedig 175 millió forint. Az interjút készítő Tardos János kifogásolta, hogy a Magyarok Világszövetségében /MVSZ/ egyetlen politikai párt, az MDF és egyetlen irányzat, a konzervatív jobboldal képviselteti magát. Ebben "van igazság", felelte Tabajdi Csaba. Tardos azt is kifogásolta, hogy a Duna Televízióban sokszor látható Csoóri Sándor. A Duna Televízió létrehozásában Csoóri elvitathatatlan érdemeket szerzett, válaszolta Tabajdi. Timkó Iván távozásával az "egészséges tendenciák felülkerekedhetnek" az MVSZ-en belül -tette hozzá. /Magyar Hírlap, aug. 2./
1996. május 4.
Az 1989-es fordulat óta hagyománnyá vált, hogy a kalotaszegi Riszeg-tetőn a gyermekek népdalversenyt rendeznek. Idén máj. 4-én tartották a népünnepélyt. A környező falvakból sokan eljöttek. Az összejövetelen átadták a jelképes értékű Pro Kalotaszeg-díjakat. Azokat az alapítványokat tüntették ki, amelyek erkölcsileg és anyagilag támogatták a vidék helységeit: a Boros Péter volt miniszterelnök vezette budapesti Országépítő Alapítványt, a németországi Kinderverein Bethesda gyermekszövetséget, egyes külföldi gyülekezeteket, a budapesti Mocsáry Lajos Alapítvány díját Lakner Zoltán volt államtitkár vette át. A díjátadást Vasas Samu néprajzi író végezte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
1997. október 11.
A Mocsáry Lajos Alapítványt a magyarországi Népjóléti Minisztérium hozta létre Lakner Zoltán első kuratóriumi elnök kezdeményezésére, 1992-ben. Célja a határon túli magyarok egészségügyi, szociális támogatása. A kuratórium 1996-ban létrehozta a Mocsáry Lajos-díjat, melyet az Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről vagy Délvidékről kiválasztott egy-egy személy kapja, áldozatos munkájáért. A tavalyi kitüntetettek voltak: Gergely István csíksomlyói plébános, Vaszócsik Lászlóné /Munkács/, valamint Utasi Jenő plébános /Tóthfalu/. Okos Márton, az alapítvány irodavezetője elmondta, hogy az alapítvány jelentős pénzösszeggel hozzájárult Kalotaszentkirályon egy modern vágóhíd felépítéséhez, amely nyeresége egy részét szociális célokra fogja fordítani. A kuratórium tájékozódó látogatást tett az építkezésnél, majd okt. 11-én a helyszínen, Kalotaszentkirályon átadta az idei díjakat. A kitüntetettek a következők: Fikó Csaba /Csíkszereda/, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének megalapítója, a délvidéki díjazott Kopácsi Kettős János református tiszteletes, aki életét a menekültek megsegítésének szenteli, a kárpátaljai régióból pedig Bilics Éva nyugdíjas tanárnő, aki Rahón segíti a rászorulókat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
1998. október 19.
Az 1995-ben elindított Szociálpolitikai útkeresés című program folytatásaként rendezték meg okt. 9-11-e között Nagyenyeden, a katolikus plébánia szervezésében és a Mocsáry Lajos Alapítvány, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával a Családvédelem határon innen és túl című tanácskozást. A megbeszélés fő célja az információcsere és az együttműködési lehetőségek keresése. A megnyitón Nagyenyed részéről dr. Csávossy György, a minisztérium részéről pedig maga Harrach Péter miniszter köszöntötte a hallgatóságot. A romániai helyzetről Bokor Katalin /Babes-Bolyai Tudományegyetem/, a magyarországiról Lakner Zoltán szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár tartott előadást. Bányász József a gyulafehérvári Caritas, dr. Valeanu Erzsébet a kolozsvári Gondviselés Egyesület tevékenységét ismertette. Több előadás hangzott még el, így Papp Adolf sepsiszentgyörgyi CSSK vezető és Lázár Sarolta a családsegítés erdélyi kereteiről, Vízi Ildikó /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ a fogyatékosok helyzetéről, Berszán Lídia /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ a szociális munkáról beszélt. A megjelentek látogatást tettek Nagyenyeden a Szociális Stációnál, a Máltai Háznál és a Béthel Gyógyszertárnál. /Győrfi Dénes: Családvédelem határon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
1998. október 20.
Erdélyben Székelyföldhöz hasonlóan talán csak Kalotaszegen alkot a magyarság egységes tömböt. A több mint negyven települést Trianon óta a mindenkori román hatalom igyekezett elrománosítani. Az 1989-es fordulat utáni években sorra alakultak az egyesületek, Bánffyhunyadon a Kós Károly Kulturális Egyesület, Kalotszentkirályon az Ady Endre Kulturális Egyesület, Kőrösfőn a Rákóczi Kulturális Egyesület. Két éve bejegyezték a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületet, melynek célja a kalotaszegi magyarság kulturális életének fellendítése és összehangolása. Sorra emlékeztek meg olyan történelmi személyiségekről, mint Kájoni János, Vasvári Pál, Gyarmathy Zsigáné, Ady Endre, Kós Károly és Ravasz László. Idén elkészült hat kalotaszegi település címere és zászlója, ebből négyet már fel is avattak olyan önzetlen emberek segítségével, mint Okos Márton, Pécsi L. Dániel vagy Petrás Mária. Az egyik ilyen ünnepség a 240 lelkes Zsobokon volt, ahol ekkor felavatták a Bethesda Gyermekotthon új iskolaépületét, a vadonatúj malmot és sütödét, majd Csiha Kálmán püspök felszentelte a falu címerét és zászlaját, amelyet ingyen készített el Pécsi L. Dániel budapesti jelképtervező. Okos Márton, a Mocsáry Lajos Alapítvány irodavezetője bejelentette, hogy idén az Erdélynek járó Mocsáry-díjat Molnár János és Molnár Irma lelkipásztor házaspárnak ítélték oda azért a munkáért, amit Zsobokon végeztek. Másnap Csucsán leleplezték Petrás Mária Budapesten élő csángó szobrász alkotását, amely a csucsai református templom falát díszíti. /Péntek László: Zászlók, címerek, kopjafák Kalotaszegen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./
1999. január 16.
Jan. 15-17-e között tartották meg Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a nemkormányzati szervezetek konferenciáját. Civil szféra az ezredfordulón címmel. A jan. 15-én elhangzott előadások után jan. 16-án párhuzamos kerekasztal-megbeszélések zajlottak a tudomány és környezetvédelem, művelődés és oktatás, gazdaság és szociális kérdések, műemlékvédelem, illetve ifjúsági kérdések témakörben. Kulcsár László (Magyarország, Pro Professione Alapítvány) a civil szervezetek szerepéről értekezett. Gyarmathy György (Svájc) A nyugati magyarság szerepe a civil szervezetekben címmel tartott előadást. Nyugat-Európában jelenleg megközelítőleg háromszáz magyar civil szervezet működik, ezek szakosodási megoszlása: 60% kultúra, 20% egyház, 10-10% politika és szociális. Valamennyien az önazonosság megtartásán fáradoznak. Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szólva kiemelte, hogy az alkotmány adta joggal élve több mint tízezer alapítvány és egyesület fejt ki tevékenységet. Annak ellenére, hogy Romániában a civil társadalom nem képes teljes mértékben fedezni feladatait, hogy a vállalkozói réteg lassú kialakulásával a polgári társadalom reformja várat magára, a magyar önszerveződés mégis jó irányba halad. Megteremtődtek a civil társadalom csírái és, dacolva a politika gáncsoskodásával, a higgadt építkezést folytatni kell. Kató Béla, a legendássá vált illyefalvi LAM Alapítvány elnöke, arról beszélt, hogyan lehetünk sikeresek a civil szférában. Szerinte az alapítványi munka egyik nehézsége, hogy a lakosság negatív tapasztalatokat szerzett erről. Meghatározó, hogy milyen emberi kvalitások állnak az ilyen szervezetek mögött. Vissza kell adni az embereknek a közösségi munkában való hitet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője előadásában a magyar állam és a civil szféra támogatási stratégiájával foglalkozott. Magyarországon hatvanezer civil szervezetet tartanak számon, és ez a térségben kiemelkedő eredmény. Minden híresztelés ellenére a magyar állam az utóbbi években költségvetésének alig 0,5 ezrelékét (!) fordította a határon túli magyarok támogatására, és erre az sem mentség, hogy utóbbiak szervezettsége meglehetősen gyenge. A hatékonyság fokozása érdekében a mostani kormány szeretné, ha a már ismert közalapítványok mellett EU-s támogatásban is részesülnének az anyaországon kívül élő nemzetrészek. "A jövőben, ahelyett, hogy a kisszámú, kevés vállalkozó szájába halat adnánk, inkább hálót próbálunk adni a kezükbe, inkább a vállalkozói közeget, a vállalkozói képességet igyekszünk feljavítani" - ígérte Szabó Tibor. A hivatalos látogatáson Kolozsváron tartózkodó Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kiemelte a polgári kezdeményezések jelentőségét, azt, hogy a politikának és a polgárságnak egymásért kell dolgozniuk. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltétele a polgárságnak, azaz a felelős, cselekvőképes emberekből álló középosztálynak a kialakulása. A magyar kormány egész nemzetben gondolkodik, ösztönzi a szülőföldön való maradást. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyarság önszerveződése az utóbbi kilenc évben dicséretesen fejlődött. - A finanszírozó és információs szervezetek fórumán részt vett az Illyés Közalapítvány, Románia Kisebbségi Minisztériuma, az Új Kézfogás Közalapítvány, Romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány, az EUROTIN, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Pro Professione Alapítvány, az AIDRom, Az Európa Ház, a Szatmárnémeti Vállalkozásfejlesztési Központ, a Mocsáry Lajos Alapítvány és más szervezetek képviselői. A délután a szekcióüléseké volt. A Tudomány, környezetvédelmi szekció vezetője, Pungor Ernő akadémikus, vitaindítójában a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének a műszaki és szakmai szervezetek együttműködésében vállalt szerepéről szólt. Benkő Samu Magyar tudományosság Erdélyben című előadását Havass Miklós és dr. Gyarmathy György referátumai, továbbá más hozzászólások követték. Művelődés, oktatás szekció /vezető: dr. Kötő József/. Dáné Tibor Kálmán vitaindítóját /Művelődés-szervezés/ Tavaszi Hajnal és Nagy Júlia referátumai, más hozzászólások egészítették ki. Általános konklúzió, hogy a közművelődés és az oktatás terén is meg kell tanulni profi módon végezni az intézménymegtartást, az önellátó modell kialakítását. Somai József vitaindítója /A civil szervezetek pénzügyi menedzsmentje és kötelezettségei/ vezette be a Gazdaság, szociális szekció (vezetője dr. Kerekes Jenő) munkálatait, majd Farkas Mária, Kemény Bertalan és Várhegyi Júlia referátumai, hozzászólások következtek. A Műemlékek, emlékművek, gyűjtemények szekció /vezető: dr. Entz Géza/ ülését Balogh Ferenc indította /A civil szféra lehetőségei a műemlékvédelem és a helyi gyűjtemények létrehozásában/, majd dr. Szabó Bálint, Dukrét Géza és dr. Pozsony Ferenc referátuma, vita alakította ki a következtetést: Erdélyben már beszélhetünk a teendők felméréséről, van tudományos alap (a minden évben megrendezett tusnádfürdői tanácskozás nemzetközi mércével is ritka értékű), alakulóban az oktatás, a szakemberek utánpótlása. Szorgalmazni kell viszont a honismereti mozgalmat, a műemlékvédelmi propagandát, a helyi mecénások bevonását. Romániában az idén először nyílik lehetőség arra, hogy a helyhatóságok segíthessék a restaurálást, a műemlékvédelmet. Jan. 17-re, vasárnapra is maradt az Ifjúsági kérdések szekció munkálataiból. A vitaindítók (Egri István, Makkai Zsolt, Lőrincz Ildikó) olyan témákkal foglalkoztak, mint a megélhetés és itthonmaradás; a magyar nemzetstratégia és az abortusszal kapcsolatos rendelkezések; az ifjúság szerepe a civil szférában. Referátumokkal járultak hozzá a vita kibontakoztatásához Soós Ágnes, Szigeti Annamária, Nagy László, Horváth László, Kányádi Kati, Magyari Tivadar és Veres Valér. A fiatalok hasznos "kovászfélének" tekintették ezt a fórumot, amelyből a jövőben tovább kell és, úgy tűnik, tovább lehet lépni. - A rendezők nevében Nagy Károly azt a következtetést vonta le, hogy a kétnapos tanácskozás bebizonyította: a romániai magyar civil szervezetek előtt álló sokrétű és sürgős tennivalóknak akkor lehet eredményesen eleget tenni, ha a jövőben kapott támogatások nem felaprózódva, hanem egy közös szervezetbe, az Erdélyi Magyar Szervezetek Fórumába érkeznek be. Az erre vonatkozó alapszabályzat tervezetét a konferencia részvevői tanulmányozás végett magukkal vitték, végleges formájáról, elfogadásáról a későbbiekben születik döntés. /Ördög I. Béla: Civil szféra az ezredfordulón: lehetőségek és kihívások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
1999. október 23.
Idén okt. 23-án Kárpátalján, Nagyszőlősön adják át a Mocsáry Lajos-díjat. A Mocsáry Lajos-díjban részesített személyiségek: Dr. Burány Béla zentai orvos, nyugalmazott egyetemi tanár, demográfiai munkássága elismeréséül, Kozma József, a huszti Karitász vezetője, a múlt évi árvíz során tanúsított segítő munkájáért, Vizi Ildikó, a kolozsvári Hallássérültek Magyar Tannyelvű Intézetének nyugalmazott igazgatója, a hallássérültek nevelése és oktatása terén kifejtett tevékenysége elismeréseként. /Kiosztják az idei Mocsáry-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./
1999. december 30.
A Romániai Magyar Szó munkatársa interjút készített Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével. Szabó Tibor a Felvidéken született 1959-ben. A középiskola elvégzése után ösztöndíjjal érkezett Magyarországra, az ELTE földtudományi szakán végzett. Diplomája megszerzése után visszament Csehszlovákiába, ahol szakmai területen helyezkedett el. A 80-as évek közepén telepedett át családjával Magyarországra. A HTMH-nál 1992 óta dolgozik, kinevezése előtt a II. Területi Főosztályt vezette, amelyhez Felvidék tartozik. Elmondta, hogy nem egyszerűen közigazgatási feladatnak tekinti a határon túli magyarság ügyeinek kezelését, "hanem olyan nemzeti feladatnak, amely egyfajta hazaépítés." Kifejtette, hogy élő kapcsolat van a Külügyminisztérium és a HTMH területi és funkcionális főosztályai között, a HTMH képviselői jelen vannak minden olyan külügyminisztériumi értekezleten, amely érintheti a határon túli magyarságot. Folyamatban van a hivatal számítógépes bekapcsolása is a Külügyminisztérium információs rendszerébe. - A HTMH-n belül gazdasági ügyekkel foglalkozó, új elnökhelyettesi tisztség létesült. Hatáskörébe a határon átnyúló, a határon túli magyarságot érintő gazdasági ügyek tartoznak. Feladatkörébe tartozik például a magyarországi és a határon túli magyarok által lakott régiók vállalkozói társadalmának összekapcsolása, a közreműködési lehetőségek felkutatása, szorgalmazása, bővítése. A magyar tőke bevonása a környező országok privatizációs folyamataiba, vegyes vállalatok alakítása. Olyan formák megtalálása, amelyek segítségével a határon túli magyar vállalkozók hozzáférhetnek Európa Uniós, Phare vagy egyéb forrásokhoz. A jelzett gazdasági törekvések érdekében napi kapcsolatban vannak a határon túli magyar szervezetek gazdasági szakértőivel. Ilyen irányban szervezték át az Új Kézfogás Közalapítványt is. Másik vonal az önkormányzati kapcsolatok, főleg ott, ahol ezek magyar többségűek, illetve ahol magyarok is jelen vannak az önkormányzatokban. Lényeges elem az államközi kapcsolatok, a szaktárcák közötti együttműködés. - A közalapítványok támogatási stratégiája jelenleg olyan infrastrukturális háttér, intézményrendszer kiépítésére, illetve működtetésére összpontosul, amely a határon túli magyarság számára, mint közösségek számára távlatilag is biztosítja a fennmaradást. Ilyen céllal történtek a különféle központok létrehozását szolgáló ingatlanvásárlások, beruházások. Oktatási és kulturális területen az Illyés Közalapítvány révén valósul meg a támogatás, kiegészülve a kimondottan oktatási célokat szolgáló Apáczai Közalapítvány tevékenységével. Ez utóbbi a tavaly jött létre, támogatási körébe tartozik például a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola, a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia, a Kárpátaljai Magyar Tanítóképző Főiskola. Gazdasági téren az Új Kézfogás Közalapítvány segíti a határon túli magyarságot. - Más forrásokból is nyílik támogatási lehetőség a határon túli magyarok számára. Ilyen a szociális és karitatív célokat szolgáló Mocsáry Lajos Alapítvány, az egészségügyi ellátásra szakosodott Segítő Jobb Alapítvány, a határon túli magyarok könyvellátására specializálódott Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány. Megalakult nov. 27-én a Magyar Ifjúsági Konferencia, és egyidejűleg született döntés arról az Ifjúsági- és Sportminisztériumban, hogy 2000-ben a tárca költségvetésétől függően anyagi alapot hoznak létre a határon túli ifjúsági programok finanszírozására. - A román-magyar kormányközi vegyes bizottság Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottságának társelnöke magyar részről a HTMH elnöke. Román részről a társelnök jelenleg, idén nyártól Viorel Badea, a bukaresti kormány határon túli románokkal foglalkozó ügyosztályának vezetője (Departamentul pentru Relatiile cu Romanii de peste Hotare). Ez a bizottság 1998. decemberében alakult meg. Sikerült egy ajánláscsomagot megfogalmazni. A magyar kormány ezeket az ajánlásokat kormányhatározat formájában a kötelezővé tette, tehát végrehajtásuk elkezdődött. A román fél részéről ez nem történt meg, a román kormány nem erősítette meg, hogy a vegyes bizottsági ajánláscsomagot elfogadja. Az egyik legfontosabb feladat a magyar állampolgárok és a határon túli magyar nemzetiségű közösségek tagjainak egymáshoz való viszonyának rendezése. Ezt mondják az utóbbi időben státustörvénynek. - Szabó Tibor kitért a MÁÉRT hat szakértői bizottságában folyó munkára is. Az EU-Integrációs Szakértői Bizottság a következő kérdésköröket vizsgálja: a közép- kelet-európai régió integrációs folyamatának általános helyzete, különös tekintettel az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásokra, illetve mindezek hatása a határon túli magyarságra; a határon túli magyarok Magyarországon történő munkavállalásának kérdései. Az Állampolgársági és Önkormányzati Szakértői Bizottság elkezdte a "határon túli magyar" jogi fogalmának körvonalazását. Vita volt, egyesek kívánatosnak tartották a magyar állampolgárság biztosítását a határon túli magyarok számára. Más álláspontok szerint a többes állampolgárság ügyét nem kell összekapcsolni a határon túli magyarok jogállásának kérdéskörével. A Gazdasági Szakértői Bizottság ajánlásokat dolgozott ki. A határon túl élő magyarok zömét magukba foglaló országokkal való gazdasági kapcsolatfejlesztés természetes és kiemelt célja a magyar kormány stratégiájának. E kapcsolatok fejlesztését erősítheti a magyar vállalkozók működő-tőke kivitelének fokozása. Az Oktatási Szakértői Bizottság javaslatokat tett a határon túli magyar oktatásügy fejlesztéséhez kapcsolódó feladatokra vonatkozóan. Egyetértés van a következő ajánlásokban: a határon túli magyar oktatást (tudományosságot) támogató magyarországi háttérintézmények, szervezetek működési hatékonyságának megvizsgálása, a határon túli magyar tudományos és oktatási intézményrendszer kataszter jellegű feltérképezése, kutatási program indítása az emberi erőforrások helyzetének összehasonlító vizsgálatára a határon túli magyarság körében. A Kulturális Szakértői Bizottság átfogó - a határon túli irodalomra, művészetekre, közgyűjteményekre, közművelődésre, a műkedvelő mozgalmakra stb. kiterjedő - elemzések elkészítését tűzte ki célul. Ugyancsak elhatározták egy intézményi kataszter felállítását. A Szociális és Egészségügyi Szakértői Bizottság a határon túli magyarokat érintő munkajogi, foglakoztatás-politikai, egészségügyi mechanizmusok alapos előkészítését tartja szükségesnek. Az egyik legidőszerűbb kérdés a határon túli magyarok magyarországi gyógykezelésének megoldása. Számolni kell a költségvetés teherbíró képességével, a magyar társadalom toleranciájának jelenlegi szintjével. /Guther M. Ilona: MAGYAR-MAGYAR INTEGRÁCIÓ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2000. június 3.
Kézdivásárhelyen a helyi Szentkereszty Stefánia Kórházalapítvány kuratóriuma bővített közgyűlésen ünnepelte az alapítvány fennállásának tizedik évfordulóját. Az alapítvány egy évtizedes történetét dr. Boga Olivér ny. főorvos, az alapítvány elnöke ismertette. 1991-ben restaurálták a Szentkereszty-kápolnát. 1992-ben átadták az ötszáz négyzetméteren fekvő új élelmezési komplexumot, 1993-ban korszerűsítették a belgyógyászat kétszáz éves épületét, intenzív részleggel gazdagodott az egység, új szárnnyal bővítették az épületet. Leleplezték a kórházalapító báró Szentkereszty Stefánia bronzplakettjét is, és Lemhényben Szentkereszty-emlékszobát avattak. A kórház fiatal orvosai az anyaországban, Németországban és Franciaországban vettek részt továbbképző tanfolyamokon. 1994-ben műveseközpont indult be. 1995-ben egy rehabilitációs öregotthon felépítését határozták el, mostanra az épület tető alá került. Sok támogatójuk volt, köztük a Mocsáry Lajos Alapítvány. A bajor szeretetszolgálat irodavezetője elmondta, három célt követtek: a kórház, az öregotthon és a gyermekek támogatását. Tíz esztendő alatt 121 teherautónyi segélyt hoztak Kézdivásárhelyre. /Iochom István: Tízéves a kézdivásárhelyi Szentkereszty Stefánia Kórházalapítvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./
2000. augusztus 30.
A csíkszeredai székhelyű Multimédia Trans Alapítvány a romániai magyar orvosok magyar nyelvű továbbképzését segíti elő. Úgy tudják, hogy Romániában ez az egyetlen ilyen jellegű magyar tanfolyam, tájékoztatott dr. Tar Gyöngyi belgyógyász. Az elmúlt másfél év során az alapítvány közel 20 hasonló szemináriumot szervezett havi rendszerességgel, amelyekre sikerült a szakmában nagy elismertségnek örvendő magyarországi előadókat meghívni. Az előadások megszervezéséhez az Nyílt Társadalomért Alapítványtól, a Mocsáry Lajos Közalapítványtól, valamint a magyar Egészségügyi Minisztériumtól kaptak anyagi, illetve szakmai támogatást. /Orbán Ferenc: Tanévkezdés gyakorló orvosoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./
2000. október 23.
Okt. 21-én Kolozsváron, a Báthory István Líceumban tartották a Mocsáry Lajos-díj átadásának ünnepségét a Mocsáry Lajos Alapítvány, a líceum és a Teodidaktos Alapítvány rendezésében. A díjat Béres Károly református lelkésznek, az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységének elismeréséül és a maradéki szórványgyülekezet lelki gondozásáért, Böjte Csaba ferences szerzetesnek, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, -nevelő és -oktató tevékenységéért, valamint Koenig Helmutnak, az egyetemes magyarság érdekében kifejtett áldozatos munkájáért, válsághelyzetekben tanúsított segítőkészségének elismeréséül ítélték oda. Az ünnepségen jelen voltak Lakner Zoltán, a magyar szociális és családügyi minisztérium helyettes államtitkára, valamint a Kolozs megyei RMDSZ részéről Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Boros János kolozsvári alpolgármester és Vekov Károly városi tanácsos. /Átadták a Mocsáry Lajos-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2000. november 8.
Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. Csucsuja István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, a Történelem-Filozófia Kar prodékánja könyvet írt Mocsáry Lajos és a románok címmel. Most felvázolta Mocsáry Lajos életútját. A magyar parlamentbe az 1867-es kiegyezés után került be, ahol a legméltányosabban kezelte a nemzetiségi kérdést. 1872-ben kiáll a román iskolák, de a többi nemzetiségi iskola mellett is. Karánsebes a Román Nemzeti Párt színeiben Mocsáry Lajost küldte a magyar parlamentbe. Kreczinger István, a Mocsáry Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke arról tájékoztatott, hogy Erdélyt elhagyó, Magyarországon élő értelmiségiek alapították a díjat 1992-ben. Célja a trianoni határokon kívül rekedt magyarság támogatása. Az anyanyelvi oktatás támogatása mellett segítik árvaházak, öregek otthona létrehozását is. Kolozsváron ünnepség keretében három személyt tüntettek ki Mocsáry Lajos-díjjal. Béres Károlyt az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységéért tüntették ki. Böjte Csaba a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, nevelő és oktató tevékenységéért kapta a díjat. Böjte Csaba ferences szerzetes 205 gyermek, valamint 52 felnőtt gondozását, ellátását szervezi meg. A Mocsáry Lajos Alapítvány először díjazott magyar állampolgárt Koenig Helmut személyében, aki két évtizede a határon kívül rekedt magyarság megsegítésén munkálkodik. /Csomafáy Ferenc: Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
2001. május 10.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) szervezésében május 11-12-én Csíkszeredában kerül sor a Kárpát-medencei Családpolitikai Fórumra. Neves előadókat hívtak meg Magyarországról, a Vajdaságból, Szlovákiából, Kárpátaljáról. A fórumról Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke tájékoztatott. Kifejtette, hogy világszerte válságban van a család és ennél még ijesztőbb a magyar vonatkozása a kérdésnek. A jelen társadalmi-politikai élet egyik nagy betegsége éppen az embereket felnevelő családok ingatagságára vezethető vissza. Szeretnék megsokszorozni azon kis közösségeknek a számát, amelyek a jövőben majd elősegítik egy teljesen új szellemiségű, felelős magyar nemzedék kialakulását. A fórumra eljön Harrach Péter miniszter /Szociális és Családügyi Minisztérium/ és Lakner Zoltán helyettes államtitkár, aki egyben a Mocsáry Lajos Alapítvány tiszteletbeli elnöke. /Fórum a Kárpát-medencei családpolitikáról. = Népújság (Matrosvásárhely máj. 10/
2001. október 15.
Okt. 13-án Szentegyházán, a Szent András-plébániatemplomban ünnepélyes keretek között Portik-Bakai Sándor szentegyházi, valamint Tietze Jenő nagybecskereki plébánosoknak átadták a Mocsáry Lajos Alapítvány kuratóriuma által odaítélt idei díjakat. Az 1992-ben létesült alapítvány célkitűzése a határon túli magyarok szociális, egészségügyi és mentális gondjainak enyhítése, s az e téren kiváló érdemeket szerzett személyiségek díjazása. Dr. Székely András Bertalan kuratóriumi tag Tietze Jenő plébános munkásságát méltató laudációjában a kitüntetettnek a Jugoszláviai Máltai Szeretetszolgálat létrehozásában játszott úttörő szerepét ismertette. A szentegyházi Portik-Bakai Sándor plébános laudációját Simén András, az alapítvány irodavezetője olvasta fel. Az építő-plébános sokoldalú tevékenysége közül kiemelte a szentegyházi Gellért Alapítvány létrehozásában betöltött szerepét. Az általa szorgalmazott és hívei segítségével a Szelterszen megépített ház ma számos szociálisan rászorulónak nyújt menedéket. Lakner Zoltán magyar államtitkár zárszavában azt hangsúlyozta, hogy mennyire fontos manapság a közös összefogás és az összetartozás eszméjének ápolása megmaradásunk érdekében. Fellépett a szentegyházi Gyermekfilharmónia Haáz Sándor karnagy vezényelte ének- és zenekara. /Kristó Tibor: Átadták a Mocsáry-díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./
2002. január 30.
A Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Közművelődési Intézet, a Kárpátok Alapítvány és a Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Önkormányzat az elmúlt héten a bodrogkeresztúri Faluházban szervezett konferenciát Dialógusok 2002 címmel. Riz Gábor, a Közművelődési Intézet igazgatója megnyitó beszédében elmondta, hogy évek óta rendeznek találkozókat a kultúra és az oktatás terén dolgozó felvidéki, kárpátaljai, partiumi és észak–magyarországi szakemberek, illetve e térség polgármestereinek részvételével. C. Tóth János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának osztályvezetője a kedvezménytörvényről beszélt. Köles Sándor, a Kárpátok Alapítvány igazgatója A kultúra és a gazdaság egyensúlya a Kárpátok Alapítvány tevékenységében címmel tartott előadást. Simén András, a Mocsáry Lajos Alapítvány irodavezetője Alapítványok a határon túli magyarság megsegítéséért címmel tartott beszámolót. /Elek György: Dialógusok 2002 — Bodrogkeresztúr. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./
2002. szeptember 11.
A Vízi Imre által vezetett Teodidaktos Alapítvány életében fontos esemény, hogy szept. 15-én új, 27 férőhelyes fiúbentlakást avatnak, ahova Erdély bármely területéről fogadnak olyan diákokat, akik Kolozsváron járnak magyar tannyelvű középiskolába. Vízi Imre a mai Báthory Líceum igazgatóhelyettese volt 1990-től nyugdíjazásáig. A kapcsolatteremtéssel is foglalkozott, Pécstől Mosonmagyaróvárig és Budapesten át több mint tíz élő testvériskolai kapcsolatuk van. 1994-ben létrehozták a Teodidaktos Alapítványt, a Szent Mihály plébánia védőszárnyai alatt, és azóta működik a leánybentlakás, amely 31 diáklánynak nyújt otthont. Az ingatlanvásárláshoz és a felszereléshez hozzájárult a bécsi Szent István Egylet, a budapesti Apáczai Közalapítvány, a szintén budapesti Mocsáry Lajos Alapítvány, az Egyesült Magyar Alap San Franciscó-i fiókja, ezenkívül segített a Máltai Szeretetszolgálat is ágyneművel és étkészlettel. /Köllő Katalin: Új fiúbentlakás a Teodidaktos Alapítványnál Beszélgetés Vízi Imre elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
2002. november 1.
A Kis-Küküllő Menti Térségi Társulás hétvégi képzést indít. A Mocsáry Lajos Alapítvány által támogatott szociálismunkás-képzés célja, hogy a résztvevőkből majd a térség falugondnokai váljanak. Az elméleti előadások Gyulakután lesznek. /Korondi Kinga: Falugondnok- képzés. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1/
2002. november 4.
Kolozsváron nov. 2-án felavatták a Vizi Imre által vezetett Teodidaktos Alapítvány új fiúbentlakását. Vizi Imre köszönetet mondott mindazoknak, akik anyagi és erkölcsi támogatással hozzájárultak a 27 középiskolás fiú számára otthont adó modern bentlakás működtetéséhez. Az avató ünnepségen jelen voltak a bécsi Szent István Egylet képviselői, az egylet ugyanis az összköltségek felét állta továbbá Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány programigazgatója is, az alapítvány ugyanis az ingatlan megvásárlásának 50 százalékához járult hozzá. A vendégek között volt továbbá Lakner Zoltán, a Mocsáry Lajos Alapítvány tiszteletbeli elnöke is. A Sankt Stephan nevet viselő bentlakás ökumenikus jellegű, vallási felekezetre való tekintet nélkül jöhetnek Erdély minden területéről középiskolás fiúk. /Köllő Katalin: Sankt Stephan - az otthonos itthon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
2002. november 11.
A határon túli magyarok egészségügyi és szociális civil szerveződéseit támogató Mocsáry Lajos Alapítvány fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendeztek ünnepséget nov. 9-én Budapesten. Az eseményt megelőző sajtótájékoztatón Lakner Zoltán tiszteletbeli elnök, a szervezet létrehozója elmondta: az alapítvány célja, hogy a határokon túl élő magyarok kulturális identitásának megerősítése érdekében gyakorlati segítséget nyújtson helyi programok támogatásával, azok szervezeti hátterének kialakításával. A legnagyobbrészt állami támogatásból működő közhasznú alapítvány az elmúlt tíz évben 800 millió forintot juttatott el határon túli magyar szervezetekhez, az idén 70,7 millió forintból gazdálkodhatott. Idén Keresztes Árpád és Keresztesné Koloszár Irma hercegszőlősi tanárok, Makuk János, a Máltai Szeretetszolgálat beregszászi alelnöke, valamint Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános, címzetes kanonok vehette át az alapítvány díját. Pakó Benedek a Felső-Maros mente szórványmagyarságának szociális gondozásában elért kimagasló eredményeiért részesült az elismerésben. /A Mocsáry Lajos Alapítvány jubileumi ünnepsége. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./
2002. november 20.
Pakó Benedek plébános épített kápolnát, cigány közösségi házat, ifjúságszervező házat, fiú- és leánykollégiumot árvaházat, ingyenes étkezdét, szociális népegészségügyi központot klubbal, ingyenes gyógyszertárral, orvosi rendelővel, hangzott el az 1945-ben született római katolikus plébános, címzetes kanonok laudációjában a Mocsáry Lajos-díj átadásakor, nov. 9-én Budapesten, a 10 éves Mocsáry Lajos Alapítvány jubileumi ünnepségén. A plébános elmondta, hogy a házi-beteggondozás kialakításakor egy németországi rendszert vettek át. Sikerült megnyerniük egy európai uniós pályázatot, melynek révén az egész régiót le tudják fedni. Maros megyében Régenen kívül egyelőre Marosvásárhelyen van házi- beteggondozó szolgálat. Az egyház öt éve működő fiú- és lányinternátusában 90 gyermeket tudnak fogadni, de az igény ennek többszöröse. Vannak a kollégiumban református, evangélikus, görög katolikus és ortodox vallásúak is. Most épül egy új, félszáz férőhelyes kollégium, ahol elsősorban árva gyerekeket akarnak elhelyezni. Vidéken is építkeznek: Abafáján cigány közösségi házat, Görgényszentimrén oktatói és kollégiumi központot hoztak létre. Utóbbit nov. 3-án avatták fel. /Guther M. Ilona: Helytállásról, közösségszolgálatról hitelesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2003. március 1.
Somai József közgazdász, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány /ERMACISZA/ és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/ elnöke az 50-es évektől 1990-ig a Babes-Bolyai Tudományegyetem kari főtitkári tisztségét töltötte be. 1990-ben az akkori Nemzeti Megmentési Frontban egy magyar csoport is munkálkodott, akik javaslatára Somai Józsefet megyei alpolgármesternek kinevezték. Emellett az RMDSZ szervező titkári szerepét is vállalta. Az RMDSZ 1991-es marosvásárhelyi kongresszusán a frissen létrehozott Országos Titkárság főtitkára lett, az 1993-as brassói kongresszuson pedig az Ügyvezető Elnökség szervezési alelnöki tisztségét kapta meg 1995-ig, a kolozsvári kongresszusig. 1995-ben megszűnt ez a vezető tisztsége, a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja maradt. Markó Béla 1995-ben felkérte Somait, legyen az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi titkára, amit ő négy évre elvállalt. Ugyanakkor az RMDSZ mellett működő Iskola Alapítványt is működtették. Az ERMACISZA a civil társadalmat összefogó szervezet. 1999 februárjában Kolozsváron megtartották az első Civil Fórumot, ezen a magyar civil társadalomnak több mint háromszáz képviselője jelent meg. Fontos a Civil Fórum nevet viselő negyedévi kiadványuk és az internetes levelezőlistájuk, amelynek közel ezer állandó bejelentkezője van. Az erdélyi magyar civil szféra számára létfontosságú az anyaországi támogatás. Az Illyés Alapítvány nélkül a művelődési, oktatási, de a legtöbb civil szervezet is aligha létezne. Ugyanilyen kulcsfontosságú az Új Kézfogás Alapítvány, a Mocsáry Lajos Alapítvány és az Apáczai Alapítvány. A tizenhárom év legnagyobb teljesítménye mindenképpen az önálló magyar magánegyetem létrehozása. Szükség lenne Civil Parlamentre, amely rendelkezik azokkal a struktúrákkal, amelyek révén a civil társadalom képezni tudja magát. Somai három éve az RMKT elnöke is. Indultak bankárképző tanfolyamok, többszemeszteres képzések, szakkonferenciák, tizenkét éve rendszeresen megtartják a Közgazdász Vándorgyűlést, amelyen az utóbbi években több mint kétszáz erdélyi közgazdász jelent meg. Négy éve az RMKT ifjúsági szekciója, a RIF is működik, amely saját szabályzatával, terveivel és rendezvényeivel gazdag életet él. Megjelent két Somai József által társszerkesztett tanulmánykötet is: Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából (2001) és a Széchenyi és Erdély (2002). /Civil politikus a pályán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./
2003. május 5.
Máj. 2-án és 3-án a hagyományoknak megfelelően a Bethlen Kata Diakóniai Központ adott otthont az immár ötödik alkalommal megrendezett országos civil fórumnak. Fő szervezője ezúttal is az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) volt, amelyet tíz társszervező és kilenc támogató segített. A kétszáz résztvevő hazai, anyaországi és újvidéki civil szervezeteket, politikai erőket és egyházakat képviselt. Az Együttműködés, érdekvédelem és szakmaiság a civil szférában című rendezvény első napja a plenáris üléseké volt. Somai József ERMACISZA-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai civil szféra állandóan növekszik. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az önszerveződés erdélyi hagyományaira emlékeztetett. A magyar kormány partnernek tekinti a civil társadalmat, ideértve a határon túliakat is. Napjainkban Erdélyben körülbelül kétezer magyar szervezet működik, de az EU-tagság révén majd kitárulnak az eddigi szűk keretek- mondotta. Dr. Göncz Kinga, a magyar Egészségügy, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint fontos, hogy a civil szervezetek úgy kapjanak minél stabilabb támogatást, hogy közben ne kényszerüljenek feladni saját érdekeiket. Szociális téren a határon túli magyarokkal való együttműködésre két pozitív példát hozott fel: a Segítő Jobb Alapítvány és a Mocsáry Lajos Alapítvány esetét. Ezután Egyed Ákosnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökének vezetésével előadások hangzottak el. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a következő témát célozta meg: Mit tehet az erdélyi magyar politikum az erdélyi magyar civil szféráért? Ha elfogadjuk, hogy Romániában kétezer magyar civil szervezet működik, továbbá azt, hogy ezerszáz olyan település van, ahol a magyarság részaránya eléri a 20%-ot, és figyelembe vesszük az Illyés Közalapítvány évi 200 millió forintos erdélyi alkuratóriumának költségvetését, kiderül: egy-egy civil szervezet átlagban 100 ezer forinthoz jut hozzá, de jóval több ilyen szervezetnek kellene tevékenykednie. A romániai alkuratórium pályázatokat nem bírál el és nem módosít. Idén a Communitas Alapítvány több mint 10 milliárd lej fölött rendelkezik, és az RMDSZ keretében a Szövetségi Egyeztető Tanács rendszeresen konzultál a civil szférával. Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Bihar megyében már sok önkormányzat támogat civil szervezeteket- mondta az elnök.Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke szerint a civil szférának és a politikumnak arról kellene beszélnie, miért nem tudnak egymással kommunikálni, a társadalmat a gazdasági uralom helyett a szellemi-kulturális autoritásnak kellene vezetnie. Megoldásul a két fél kölcsönös elfogadását sugallta, és azt, hogy saját közösségünkön belül is alkalmazzuk a szubszidiaritás elvét (a politikum ne avatkozzék be a civil szférába, pl. az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki). Az V. Civil Fórum a nyolc szekció (egyházi, épített kultúra, gazdasági, ifjúsági, környezetvédelmi, művelődés és média, oktatási, szociális) üléseivel folytatódott, este pedig plénumban értékelték ki a tanácskozás eredményeit. /Ördög I. Béla: Civil Fórum 2003 Kolozsváron. Az együttműködés, az érdekvédelem és a szakmaiság jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A Romániai Magyar Szó részletesen beszámolt a Civil Fórumról, azonban Kolumbán Gábornak, a Civitas Alapítvány elnökének kritikai észrevételét /az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki/ nem közölte. /Csomafáy Ferenc: Minőségi szabad civil társadalom. Ki a civil? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
2003. augusztus 28.
A kézműves alkotótábor kezdődött Székelyvarságon. A napi foglalkozásokon bútorfestést, csomózást, gyertyaöntést és nemezelést tanítanak az Udvarhelyi Kuckóház szakoktatói, illetve a környékbeli neves népművészek. A tábort a Mocsáry Lajos Alapítvány támogatásával a Varságért Egyesület szervezi a helyi gyerekeknek. /Tóth Adél: Kézműves alkotótábor Székelyvarságon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./
2003. október 20.
Okt. 19-én Szászrégenben ünnepi istentisztelet keretében szentelték fel a Makovecz Imre és Müller Csaba által tervezett diakóniai, ifjúsági és oktatási (DIO) központot, amelyet a helyi református egyház Demeter József lelkipásztor irányításával építtetett. Jelen voltak a támogató alapítványok képviselői, az Apáczai Közalapítvány részéről Szabó Tibor kurátor és Csete Örs igazgató, a Mocsáry Lajos Alapítvány részéről Cser Krisztina, továbbá Ludányi Horváth Attila kolozsvári konzul, meghívott lelkészek. Ez a ház a város és a környékbeli falvak egyre fogyó magyarságának szellemi központja lesz. 1995 őszén ásták ki az alapokat egy, a katolikus egyház által átadott telken. 2000 tavaszán a magyar kormány, a Kulturális Örökség Minisztériuma 10 millió forintot adományozott a további munkálatokra. Hozzájuk csatlakozott az Apáczai Közalapítvány és a Mocsáry Lajos Alapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, amelyek az épület villanyhálózatát, nyílászáróit, bútorzatát, illetve a diakóniához szükséges pénzalapokat biztosították. /Mezey Sarolta: Felszentelték a DIO-házat Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./ A DIO-házat a gyülekezet már korábban használatba vette. Egy hete az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) Erdélyi Köre éves találkozóját tartották az épületben. A gyülekezet a diakóniai munkát is beindította, hiszen az új épületben mindennap háromfogásos ebéddel várják a negyven 1-4. osztályos gyermeket, akik a szászrégeni magyar iskolába járnak. A diakóniai munka ökumenikus jellegű, hiszen a gyerekek között katolikus, ortodox sőt jehovista vallású is van. Ebéd után pedig a gyerekekkel az egyház által fizetett tanítónők foglalkoznak két-három órán keresztül. /Felavatták a DIO-házat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2003. október 31.
A bákói bíróságon próbálják tisztázni egy 400 ezer forintos alapítványi támogatás sorsát a moldvai csángók ügyének legismertebb képviselői. Hegyeli Attilát, a csángó oktatási program vezetőjét a Szeret-Klézse Alapítvány jelentette fel. A bákói Desteptarea című napilap adta hírül okt. 30-i számában, hogy a moldvai magyar vezetők egymás ellen nyitottak frontot a magyarországi pénzekért. A Duma András által vezetett Szeret-Klézse Alapítvány feljelentést nyújtott be a bákói ügyészséghez Hegyeli Attila volt alapítványi tag ellen. A feljelentés szerint Hegyeli - aki immár harmadik éve vezeti a csángó oktatási programot - az alapítvány nevében, az alapítványi vezetők aláírásának meghamisításával pályázott és nyert meg egy 400 ezer forintos támogatást a magyarországi Mocsáry Lajos Alapítványtól, ám a pénzt nem adta át az alapítványnak. A klézsei alapítvány az ügyészségtől Hegyeli bűnügyi felelősségre vonását kéri.Kotis Mihályt, az alapítvány kurátorát meglepte, hogy a sajtó is értesült a feljelentésükről. "Nem szerettük volna a nyilvánosság elé vinni a vitánkat - jelentette ki a Duma jobb kezeként ismert fiatal orvos -, de nem volt már más választásunk." A feljelentést májusban iktattatták a bákói ügyészségen. A feljelentés szerint Hegyeli Attila 2000. május 3-án az alapítvány nevében, de annak megkerülésével, az elnök és a másik kuratóriumi tag aláírását meghamisítva pályázott a Mocsáry Alapítványnál a Klézsén kialakítandó orvosi, elsősegélynyújtó, felvilágosító és gondozószolgálat költségeihez való hozzájárulásra. A pályázatot az alapítvány 400 ezer forintos támogatásban részesítette, az összeget Hegyeli két héttel később személyesen át is vette. 2000. szeptemberében kellett volna elszámolnia a pénzzel, kérésére azonban az alapítvány 2001. márciusáig tolta ki az elszámolási határidőt. A számadás azonban a módosított határidőre sem érkezett meg. "Nem tartom rendjénvalónak, hogy három éve éjjel-nappal a csángó oktatás ügyén dolgozom, és az érte a köszönet, hogy büntetőjogi eljárást zúdítanak a nyakamba. Nem érzem, hogy erre rászolgáltam volna - jelentette ki Hegyeli Attila. - Nem kívánok a sajtóban részletekbe bocsátkozni, majd a bíróság előtt eldől, hogy kinek van igaza." "A pénzt valóban fölvettem, de nem használtam saját céljaimra. Azt átadtam az alapítványnak. 2001-ben azonban kiléptem a kuratóriumból, így az alapítvány programját már nem valósíthattam meg" - jelentette ki. Hegyeli szerint a Szeret-Klézse Alapítvány azért nem jut támogatáshoz, mert gyengébb pályázatokat nyújt be. "Most tulajdonképpen azt akarják, hogy tűnjek el Moldvából, hogy ők is jussanak a támogatásokhoz. Nem hiszem, hogy ez lenne a helyes megoldás" - tette hozzá a programfelelős.Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének megbízott elnöke elmondta, a csángó szövetség részéről töretlen a Hegyeli iránti bizalom, a szövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy az ügy ne befolyásolja a csángó oktatási program sikerét. /Gazda Árpád: Magyar-magyar csata Csángóföldön. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./
2003. november 1.
Elszámolás hiányában nem zárhatja le a Szeret-Klézse Alapítvány pályázatát a Mocsáry Lajos Alapítvány - jelentette ki Erőss Loránd kuratóriumi elnök. Azonban a kuratórium kompromisszumos megoldást javasolt a feleknek. Azzal vádolják Hegyeli Attilátt, hogy az alapítványi vezetők aláírásának a meghamisításával pályázott támogatásra, és az így szerzett pénzt nem adta át az alapítványnak. A vádakat Hegyeli Attila tagadta. Erőss Loránd sajnálatosnak tartotta, hogy a Mocsáry Alapítvány csak a bírósági szakaszban értesült az elmérgesedett konfliktusról. Elfogadták volna, hogy a Szeret-Klézse Alapítvány és a Hegyeli Attilát jelenleg foglalkoztató Moldvai Csángómagyarok Szövetsége kiegyezzen egymással. Az ügyészségi feljelentés után azonban a kuratóriumi elnök kérdésesnek tartotta, hogy van-e szándék a felekben a peren kívüli megegyezésre. /Gazda Árpád: Ejthetik a vádat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./
2003. november 3.
Megállíthatatlannak látszik a határon túli magyarok elvándorlása. Az elmúlt tizenhárom évben szakértői becslések szerint félmillió határon túli magyar hagyta el szülőföldjét, és települt át az anyaországba vagy távozott Nyugat-Európába. A magyar kormányok egyelőre képtelenek kidolgozni olyan stratégiát, amely elérte volna a meghirdetett célt, a szülőföldön tartást. Csak részeredményeket hoztak az olyan jogszabályok, mint például a státustörvény. Nem változtattak gyökeresen a tendencián a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodások és a milliárdos nagyságrendű (részben vállalkozási) támogatási programok. Az sem, hogy magyar (felső)oktatási és kulturális központok kezdték meg működésüket a szomszédos országokban. 1998-ban 3224 romániai, 810 jugoszláv és 798 ukrán állampolgár nyújtott be bevándorlási kérelmet a magyar hatóságoknak, 2001-ben sokkal többen követték ezt a példát. A román állampolgárok közül két éve ugyanis 6093-an, a volt Jugoszláviából 1577-en adtak be bevándorlási kérelmet. Kivétel Ukrajna: 388 polgára kérte a letelepedést Magyarországon 2001-ben. 1990 és 2000 között a legtöbben Romániából vándoroltak be Magyarországra. A letelepedési engedéllyel rendelkező román állampolgárok száma 1990-ben még 15250 volt, de két évvel később már elérte a 40754-et. Tavaly, a státustörvény hatálybalépésének évében 37996 román állampolgár élt bevándorlási engedéllyel Magyarországon. A Romániából bevándoroltak zöme magyar nemzetiségű. A Belügyminisztérium adatai szerint 1993 és 2002 között 54100 román, 12149 jugoszláv, 962 szlovák és 6950 ukrán útlevéllel rendelkező személy kapott magyar állampolgárságot. A BM kimutatása 1990 és 1993 között pontos, valószínűsíthető, hogy a magyar nemzetiségű külföldiek közül még jóval többen szerezhettek magyar állampolgárságot a rendszerváltás óta eltelt 13 évben. Becslések szerint 1990 óta akár 20 ezer jugoszláv állampolgár (többségében délvidéki magyar) kaphatott magyar állampolgárságot, letelepedési engedélye tavaly 9781-nek volt. A cseh és szlovák állampolgárok közül tavaly 1728-an rendelkeztek letelepedési engedéllyel Magyarországon. A BM a bevándorlási és letelepedési engedéllyel rendelkezők között tavaly 5859 ukrán állampolgárt tartott nyilván. Az első magyar-magyar csúcstalálkozó 1996-ban volt, amely 1999-ben Magyar Állandó Értekezletre változtatta a nevét, és egyfajta összmagyar parlament szerepét vette át. A Horn-kabinet idején alapszerződések készültek Szlovákiával (1995-ben) és Romániával (1996-ban), amelyek részben rendelkeznek a kisebbségek jogairól is. Az Orbán kormány alatt (2001-ben) a parlament elfogadta a státustörvényt. A számítások szerint Budapest 1992 és 2003 között összesen 49,13 milliárd forinttal támogatta a határon túli magyarokat abban, hogy szülőföldjükön maradva és boldogulva megőrizzék nemzeti, kulturális és nyelvi identitásukat. Az Antall-Boross-kabinet idejéből származó adatok nem teljesek, az első szabadon választott kormány összesen mintegy egymilliárd forintot különíthetett el a határon túliak támogatására. A Horn- kormány idején (1994 és 1998 között) ez az összeg már 6,29 milliárd forintra emelkedett, az Orbán-kabinet alatt pedig ennél is magasabbra: 20,74 milliárd forintra. A 2002-ben kormányra került balközép koalíció 21,41 milliárd forint kiosztásáról döntött. A tavalyi költségvetési támogatási összeget, 10,2 milliárd forintot még az Orbán-kormány hagyta jóvá, de az ideit, a 11,21 milliárdot már a Medgyessy-kabinet irányozta elő. A támogatások egy tekintélyes részét (köz)alapítványok ítélik oda. Ezek közül a legismertebb az 1990 óta működő Illyés Közalapítvány (amely az utóbbi 13 évben összesen 8,52 milliárd forint támogatásról határozhatott), az Új Kézfogás Közalapítvány 3,39 milliárd forint közvetlen gazdasági segítséget nyújtott 1995-ös megalapítása óta közvetlen költségvetési forrásból a szomszédos országokban élő magyarok egzisztenciateremtéséhez és szülőföldön maradásának elősegítéséhez. A magyar kisebbség felsőoktatásával, szakképzésével és pedagógusainak továbbképzésével foglalkozó Apáczai Közalapítvány az utóbbi öt évben 3,77 milliárd forint támogatást biztosított. A határon túli magyarok szociális és egészségügyi támogatását magáravállaló Mocsáry Lajos Alapítvány 1992-es megalapítása és 2002 között összesen 421,1 millió forint támogatásról döntött. /Szabó József: Átjönni, elmenni vagy maradni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3. - átvéve a Népszabadság okt. 30-i számából/
2004. február 10.
2003-ban a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) költségvetéséből a gazdasági támogatásra hivatott Új Kézfogás Közalapítvány (UKKA) 6%-ot, azaz 560 millió forintot mondhatott magáénak. A többi részarányok: határon túli magyarok felsőoktatás fejlesztése – 23%, Illyés Közalapítvány – 12%, határon túli magyarok koordinációs kerete – 6%, nevelési-oktatási, illetve tankönyv és tanszertámogatás – 14%, a szomszéd államokban élő magyarokról szóló tv kiadásai – 3%, oktatási és kulturális támogatás – 15%, Segítő Jobb Alapítvány – 3%, kisebbségi koordinációs és intervenciós keret – 1%, Mocsáry Lajos Alapítvány – 1%, határon túli magyar színházak támogatása – 1%, kulturális támogatás – 3%, csángómagyarok kulturális támogatása – 1%, fiatalok együttműködési programja – 2%, magyar tudósok kutatási támogatása – 1%, HTMH – 8%. A fentiekből kiderül, hogy az anyaország határain túl élő magyarság számára a gazdasági szektor aránytalanul kis részét képvisel. Működésének utóbbi öt éve alatt az UKKÁ-hoz közel 2000 pályázat érkezett, ezek közül 1463-at (73%) találtak elfogadhatónak, vagyis az összesen 2,3 milliárd forintos támogatás haszonélvezőjének. Közel 30 ezer új munkahely megteremtése vagy megtartása vált ily módon valóra, sok kis- és középvállalat jutott kölcsönhöz, kamattámogatáshoz, fejlesztési lehetőséghez stb. A legtöbb, már számbeli mérete miatt is, a romániai magyarságnak jutott. Mégis az igazi megtartóerő, egy hosszú távra hatékony segítség akkor következne be, ha a magyarországi magántőke az eddiginél jóval nagyobb lendülettel indulna el erdélyi hódító útjára, és fektetne itt be. – Egy nemrég napvilágot látott felmérésből kiderül: 2004-re az EU-tagságra igényt tartó államok közül a maga 54,5%-os teljesítményével Románia vezeti a nemzetközi üzleti körök bizalmát. Az előrejelzések szerint idén a külföldi beruházások 66%-kal növekednek Romániában, az üzleti forgalom pedig 30,3%-os dinamikát érhet el (tavaly ez 26,5% volt). Kolozs megyében, ahol a külföldi tőkeberuházások eredetének listáját évek óta Magyarország vezeti, várhatóan új magyar beruházási hullám indul be. /Ördög I. Béla: Hol marad a magyar tőke? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
